2013. november 26., kedd

Macskaterápia Matyival és Fefével

Macskaterápia Matyival és Fefével 

Pár héttel ezelőtt furcsa felfedezésre tettem szert, rájöttem, hogy Matyi a macskám, ha akar, tud terápiás cica is lenni.
Néhány héttel ezelőtt egy kisfiú jött hozzám kezelésre, akit Fefének hívnak. Fefe izmai nagyon feszesek, és a terápia során ezeknek a feszes izmoknak próbáljuk csökkenteni a tónusát (lazítani).
Matyi beszökött a szobába, mikor Fefét vetkőztette az anyukája (Andi). Mondtam Andinak, hogy kiteszem a cicát, hisz általában elég szeszélyes és nem tudni milyen hangulatban van. Andi mondta, hogy van otthon cicájuk és Fefe is nagyon szereti, úgyhogy maradjon Matyi nyugodtan a kezelés alatt.
Nem hiszitek el, de Matyi a terápia alatt végig nyugodt volt, bújt Feféhez, aki anyukája segítségével meg is simogatta. Alig hittem a szememnek, hisz Matyi egy hiperaktív macska, állandóan mozgásban van, és van olyan ember, akit ki nem állhat. Nyilván azért, ha jó kedve van, nagyon kedves dorombolós cica is tud lenni, de ez a ritkább.

Ez a kedves kis történet indított el, hogy utána nézzek a macskák terápiás hatásának.
Azt eddig is tudtam, hogy a macskáknak vannak jótékony hatásai a szervezetre pl:
    - Ha az ember egy doromboló macskát tart az ölében, mintegy 20%-kal csökken a vérnyomása
   - Akik együtt élnek házi kedvenceikkel, azoknak tartósan alacsonyabb a koleszterinszintjük, a vérnyomásuk, valamint a stressz-szintjük.
  - A pácienseket jóleső érzéssel tölti el a macska jelenléte, megnyugtatja őket, nagyobb lesz a bizalmuk, és gyorsabban lépnek a gyógyulás útjára.

Az viszont kevesen tudjuk, én sem tudtam, hogy dorombolás frekvenciája 25-150 Hertz között van; és a szakemberek a 20-50 Hz közötti értékről feltételezik, hogy szerepet játszhat a csontok gyógyulásában. Arról, hogy a dorombolás gyorsítja-e az emberi csontok természetes gyógyulását is, most folynak kutatások.
Az is bizonyított tény, hogy  a dorombolás hatására az izmok ellazulnak.

A kutyákat  most még jobban elismerik terápiás állatként, egyre több macskát használnak erre a feladatra. A „terápiás” macskák különösen hasznosak egyes megbetegedéseknél például, ha Alzheimer-kóros betegekhez kerülnek, serkentik ugyanis az érintettek memóriáját és visszahozzák elfelejtett érzelmeit.


Matyi elég sok csibészséget csinál a hétköznapokban amikért sokszor mérges vagyok (gondolok itt arra amikor a kaparója helyett kanapén erősíti a körmét), és vannak olyan dolgai amit sose fogok megérteni pl: miért jó az, ha rágja a műanyag levendulát. Mindezek ellenére nagyon szeretem és most  már tudom, hogy a 
dorombolás képessége nagy érték, és remélem nem csak Fefénél fogja majd ezt a képességét megcsillogtatni. 








2013. november 4., hétfő

Az SDR műtét

AZ SDR MŰTÉT

Az SDR eljárás maga azoknak az érzékelési idegrostoknak az elvágását jelenti, melyek az izmokból vezetnek és belépnek a gerincvelőbe. 
Az operáció során az idegsebész 3-5 szálas csoportokká választ szét minden egyes háti ideggyököt, és minden ilyen idegszál csoportot elektromosan ingerel. Az izmokból az alsó végtagokba irányuló elektromiográfiás (EMG) válaszokat figyelve a sebészcsapat megállapítja, mely idegszál csoport okozza a spaszticitást, feszességet. A rendellenesen működő idegszálcsoportokat elvágják, a megfelelően működő szálak érintetlenül hagyása mellett és ez csökkenti az izomból érkező üzeneteket, melynek hatására a gerincvelőben lévő idegcellák működése kiegyensúlyozottabbá válik, ezáltal csökkentve a feszességet (spaszticitást).

Az SDR eljárás részletei: 
Különböző sebészeti technikákat hasznosítottak, hogy az SDR-t végre tudják hajtani.
Régebben az idegsebészek jellemzően az után végezték el az SDR műtétet, hogy eltávolítottak egy lemezt az 5-7 csigolyánál. Emiatt a kiterjedt csonteltávolítás miatt nem javasolja az SDR műtétet azoknak a gyerekeknek, akiknek az törzsi izmai gyengék, illetve felnőtteknek sem.

Jelenleg a csontlemezt csak egy ágyéki csigolyából távolítják el. Az operáció során először ejtenek egy 2,5 – 5 cm-es vágást a hát közepének alsó részén, éppen csak a derék felett. A tövisnyúlvány és a csontlemez eltávolításra kerül, hogy hozzáférjenek a gerincvelőhöz és a gerincvelői idegekhez.



Ezután választják szét a szenzoros és motorikus idegeket egymástól. A szenzoros ideggyököket 3-5 idegszálat tartalmazó csoportokra osztják.




Minden csoportot EMG-vel ellenőriznek, mely felveszi az izmok elektronikai képét, jellemzőjét. Az idegcsoportokat spaszticitás (feszesség) alapján rangsorolják 1-től (enyhe) 4-ig (erős). Az erősen rendellenes idegcsoportokat elvágják. Ezt a technikát ismételik meg az L2 és S2 között található gerincidegek esetében. Az L1 gerinc ideggyökök elvágása EMG tesztelés nélkül történik.



Miután a tesztelést, és vágást befejezik, a gerincvelő hártyáját bezárják, és fentanil-t adnak, hogy átmossa a szenzoros idegeket. Ezután a többi rost, szövet és izom összevarrása következik. A bőrt nem varrják, hanem összeragasztják, így nincsenek öltések, melyeket később el kell távolítani.
 A műtét átlagos időtartama 4 óra. Ezután a beteg 1-2 órát a lábadozón tölt, mielőtt éjszakára átszállítják az intenzív osztályra.

A St. Louis kórház véleménye szerint az eljárásuk előnyei, más SDR módszerrel szemben:
1. Csökkent gerinc deformitások a későbbiekben.
2. Csökkent motorikus funkció gyengeség a műtét után.
3. Csípő hajlító izmainak csökkentett mértékű feszessége, az ágyéki első gerincgyökér átvágása miatt.
4. Rövidebb idejű, kisebb intenzitású hátfájdalom.
5. Korábbi élénk fizikai terápia újrakezdése. 

Lehetséges komplikációk:
 A lábak és a hólyag bénulása, impotencia, és érzészavar, sebfertőzés agyhártyagyulladás. A gerincfolyadék szivárgása a seben keresztül. Rendellenes bőrérzékenység a lábfejen és a lábon elég gyakori SDR után, de 6 héten belül ez megszűnik. A lábfej műtét utáni rendellenes érzékenységét nem tudják elkerülni. Átmeneti hólyagkontroll változás előfordulhat, de ez is megszűnik, pár hét után. Néhány beteg tapasztalt húgyúti fertőzést és tüdőgyulladást.

Források: