A hordozóeszköz kiválásztása

A hordozóeszköz kiválásztása

Sokszor előkerül a kérdés, hogy milyen babahordozó kengurut vegyenek az édesanyák, hogy az a legoptimálisabb legyen gyermeküknek.

Az optimális hordozóeszköz kiválasztásakor elsőként a baba korát, fejlettségi szintjét kell figyelembe venni. Minden esetben a baba fejének és hátának megfelelő támasztást kell kapnia, továbbá nagyon fontos a csípő fejlődése szempontjából a lábak helyzete.

A baba mellett az édesanya komfortérzete is nagyon fontos, ezért vásárlás előtt mindenképp érdemes 

kipróbálni a kiválasztott hordozóeszközt.

Gyógytornászként nagyon nehéz kiválasztani, hogy mit ajánljunk. Sokat nézelődtem az interneten, és nem volt könnyű kiválasztani, ezért javaslom a hordozásban jártas szakember véleményét kikérni.

Végülis ezt ajánlanám nektek:

Baba átmozgató torna

Háton:

Baba ágyon/ talajon fekszik anyukával szemben

1. Egyik kezünkkel a kezelendő láb láblábszárat fixáljuk a vádlinál, másik kezünkkel a baba bokáját le utána fel mozgatjuk

2. Egyik kezünkkel a kezelendő láb lábszárat fixáljuk a vádlinál, másik kezünkkel a baba Jobb bokájával körzünk kifele - befele

3,4. Bal bokával ugyanez

5. A baba jobb lábát bal kezemmel rögzítem a combjánál, jobb kezemmel a bal lábszárnál fogva hajlítom a térdét illetve csípőjét „fel”, és vissza teljesen kinyújtom

6. u.e. csak másik oldal

7. A baba jobb lábat rögzítjük bal kezünkkel combnál, másik kéz térd alatt a lábszáron fog, és kifelé körzünk csípőből

8. Másik oldal u.e.

9. A baba jobb lábat rögzítjük bal kezünkkel a combnál, másik kéz térd alatt a lábszáron fog, és befele körzünk csípőből

10. Másik oldal u.e.

11. Egyik kéz a jobb térd alatt a lábszáron fog másik kéz a másikra, és mind a két csípővel befelé körzünk

12. mindkét csípővel kifele körzünk

13. Biciklizés

Kezekkel:

14. Bal kezemmel a baba mellkasát rögzítem, jobb kézzel pedig a bal kezét fogom, karjai a törzs mellet nyújtva, innen fel viszem nyújtva a füle mellé a kart, majd vissza le a törzs mellé

15. Másik oldal u.e.

16. Baba karjai a törzs mellet nyújtva innen, szimmetrikusan egyszerre viszem a két kart a fül mellé föl nyújtva, és vissza törzs mellé

17. Karok törzs mellett nyújtva, a baba kezénél fogva a két kart két oldalt nyújtva félkörben felviszem a fül mellé, és vissza le törzs mellé

18. Karok oldalsó középtartásban, kezeket a csuklónál fogva, nyújtott könyökökkel keresztezzük a karokat középen (ölelés) a törzs előtt és vissza mellső középtartásba

19. Karok elől a hasánál, nyújtott könyökkel keresztezve, a karokat a kezénél fogva rézsútosan felvisszük nyújtott könyökkel a fül mellé és vissza le

Trappsifüles Mozgás- és Készségfejlesztő Központ a valóra vált álom

Trappsifüles Mozgás- és Készségfejlesztő Központ a valóra vált álom 

Elindult egy újabb év és elég rég írtam ide a blogra. Ennek az oka nem a lustálkodás volt, hanem az, hogy megnyitottuk a Trappsifüles Mozgás és Készségfejlesztő Központot.

2010 óta sok helyen dolgoztam, sok tapasztalatot gyűjtöttem. Egy dolog mindig állandó volt a munkámban, a GYEREKEK. Egy másik bejegyzésemben „Életút” már részletesen leírtam hogyan jutottam el idáig és miért is szeretek gyerekekkel foglalkozni. Arról keveseknek meséltem, hogy van egy álmom - vagyis több is van - de most erről az egyről szeretnék mesélni.

Régi álmom volt egy olyan hely, ahol a légkör családias és ahová, ha belép az ember jól érzi magát. Szerettünk volna egy olyan helyet, ahol mindenki megtalálja azt a foglalkozást, amire szüksége van.

Nagy hangsúlyt fektetünk a baba-mama csoportos órákra, melyek délelőtt kerülnek megrendezésre. Jó látni, ahogy közösségé alakul egy csoport és akár új barátságok is születhetnek. Az idő előrehaladtával az Édesanyák és bizony sokszor az Édesapák is egyre több mondókát tanulnak és egyre biztosabban mozgatják gyermekeiket. A babákból kúszó-mászók lesznek, a kúszó-mászókból pedig tipegők. Ez idő alatt nyomon tudjuk követni a gyermekek fejlődését, és ha a szülőkben felmerül valami kérdés, azt is azonnal meg tudjuk beszélni. Minden órát próbálunk színessé tenni, új eszközöket használni.  Szeretnénk személyes kapcsolatot kiépíteni a gyermekkel és a szülőkkel egyaránt.

A vizsgálatok és a tanácsadás is nagyon fontos szerepet játszik a Trappsifülesben már csecsemőkortól egészen tinédzser korig. Az első találkozás alkalmával megvizsgáljuk a gyermeket, egyénre szabott feladatokat tanítunk be a szülőnek, és szakvéleményt adunk a vizsgálat eredményéről. Amennyiben szükséges egyéni fejlesztést tartunk a gyermeknek, de sokszor csak kontroll vizsgáltra hívjuk vissza a babákat, vagy csoportos foglalkozást ajánlunk.

Az egyéni órákat próbáljuk játékosan felépíteni, hogy hatékonyabban haladjon a fejlesztés és a gyermekek is motiváltabbak legyenek, legyen az gyógytorna, TSMT, logopédia, stb. Sok gyerek hosszú időn át is járhat fejlesztésre, így célunk, hogy nevetve érkezzen hozzánk és távozáskor is ugyanezt a mosolyt lássuk az arcán.

A foglalkozások és a családias hangulat mellett kiemelt figyelmet fordítunk a szakértelemre. Kollégáimmal az évek alatt különböző szakterületeken sok tapasztalatot és információt gyűjtöttünk Magyarországon és külföldön egyaránt. Szeretünk teamben dolgozni és konzultálni. A legfontosabb, hogy mindannyian hiszünk a komplexitásban és ezt építjük be a mindennapokba is. Mindig fejlesztjük magunkat, kongresszusokra, tanfolyamokra járunk és továbbképzéseken bővítjük tudásunkat.

4 hónapja nyitotta meg kapuit a Trappsifüles. Akkor még csak tapogatóztunk, hogy milyen fejlesztésekre van igény. Sok dolog letisztult és most már jobban rálátunk az anyukák igényeire, de természetesen továbbra is várjuk a visszajelzéseket.

Decemberben megtartottuk az első Trappsis karácsonyi ünnepséget, ahol nagy örömünkre sok gyermek jött el és kapcsolódott be a nekik szervezett programba. Próbáltunk olyan programokat szervezni, ahol a kicsik és nagyok is egyaránt jól érezzék magukat.

Először sztárvendégként a Mikulás étkezett hozzánk, majd az ajándékok átadása után bárki beleülhetett az ölébe. A műsort Pék Dudás Zsuzsi folytatta, közösen énekeltünk, amit Zsuzsi egy nagyon érdekes hangszerrel a kecskedudával kísért. Nagyon hangos volt és el kell árulnom kicsit tartottam ettől a hangszertől, de a gyerekek imádták. Aki szerette volna, meg lehetett fogni a dudát és darabjaira szedni. Nem sokkal ezután Egy Bőröndnyi Mese Mesetársulat adta elő a Didergő király meséjét, ami inkább a nagyobbaknak szólt, de a kicsit is élvezték, ahogy a bábok mozogtak. A programot arcfestéssel zártuk. Készült nyuszi, maci, kígyó, kit mi szeretett volna lenni.

Nagyon megható volt látni, hogy ilyen sokan eljöttek és velünk együtt ünnepelték az első Trappsis karácsonyt.

Elmondhatom, hogy megvalósult az álmom és remélem, hogy egyre több gyermeknek és ezáltal családnak tudunk kollégáimmal segíteni.

Bővebb információt a foglalkozásokról és rólunk a  http://trappsifules.hu/  weboldalon, illetve a https://www.facebook.com/trappsifules/ facebook oldalon találhattok.

Baba-mama és Kismama jóga, szülésfelkészítés

Évek óta tartok  baba, kúszó-mászó, tipegő csoportos foglalkozásokat, ahol főként a babák tornáztak. Szerettem volna olyan órát is tartani, ahol baba és mama egyaránt jól érzi magát és tornázik. Ekkor kezdtem el keresgélni az interneten és találtam rá a Sarasvati Alapítvány és Mozgásstúdióra.

9 napon át tartott az intenzív tanfolyam, ahol végül sikeres vizsgát tettem, nemzetközileg akkreditált BABA- MAMA ÉS KISMAMA jóga oktató lettem csoporttársaimmal együtt.

Rengeteg dolgot tanultam a 9 nap alatt Kotroczó Anikótól és Bacsa Terkától. Köszönöm nekik.

Egy-két téma a sok közül:

- Várandósság és szülés anatómiája és élettana

- Természetes gyógymódok alkalmazása a kismama jóga oktatásában

- Kismama jóga gyakorlat, ászanák, pránáyáma, gátizomtorna és relaxáció

- Szülésfelkészítés alternatív módszerei és alkalmazása a jóga oktatásában

- Szoptatási ismeretek

- Baba-mama jóga elmélet

-Természetes gyógymódok a szülés után

- Babák mozgásfejlődése

- Baba-mama jóga gyakorlat

- Babamasszázs

- Mozgáskoordinációs gyakorlatok

- Baba-mama jóga gyakorlata ászanák, pránáyáma, gátizomtorna, relaxáció

Ezeken felül bepillantást kaptunk az ájurvéda világába is, ami számomra eddig teljesen ismeretlen volt, és sok újdonságot tanultam, amit a saját mindennapjaimba is beépítek.

Terveim szerint szeptembertől már el is kezdem tartani az órákat, addig még gyakorlok és írok sok-sok óravázlatot. Az ismeretségi körömben is van pár várandós kismama, úgyhogy a szülésfelkészítést is lesz kivel gyakorolnom. Remélem kedvetek kaptok az olvasottak alapján és a jövőben együtt jógázhatunk - persze aki érintett a témában. :) Ha kérdésetek merül fel, akkor is írjatok.

A Pfaffenrot-féle manuális technika (SzRT) és a Kinesio tape együttes alkalmazása

 A Pfaffenrot-féle manuális technika (SzRT) és a Kinesio tape együttes alkalmazása

A Kinesio tape célja, hogy a test öngyógyító mechanizmusát támogassa a zavart területeken a centrális és a lokális felhelyezéssel, továbbá, hogy a zavart a szervezetben keletkező folyamatokat receptor ingerekkel segítse, és így elősegítse az öngyógyítást. Fő kiindulási pontjai a bőr és az izomzat voltak, a felhelyezés alapelvei a kineziológián alapulnak.

A kinesio tape és a Pfaffenrot-féle manuális terápia alapszemlélete hasonló: az emberi testet olyan egységként szemléli, amelyben a test sokrétű, egymással szoros kapcsolatban lévő struktúrák hálózata – pl. a bőr, a myofascia, akupresszúrás pontok, a meridiánok, az izmok, stb. A tape, mint kiegészítő terápia hatékonyan alkalmazható a SzRT terápiával párhuzamosan.

Csecsemőknél heti egy 45 perces SzRT kezelés után ragasztjuk fel a tapet, melynek célja az, hogy a kezelés utáni elért ellazult állapotot fenntartsuk illetve korrigáljuk a patológiás helyzetet.

Tapasztalataink alátámasztják, hogy:

-  a tape segítette a hét során az  SzRT-vel elért eredményt megőrizni        

- az SzRT és a tape  segített növelni a mozgástartományt

-  az SzRT és a tape együttes alkalmazásával a babák alkalmanként egyre aktívabbak lettek.      

 -az SzRT és a tape segített a patológiás tartások korrigálásában

   

Kezdeti státusz: Dórikánál 4 hónapos korában kezdtük el a kezelést. A méhen belüli kialakult rossz tartás következtében születése után fejét csak jobb oldalra fordította, hason és háton egyaránt, balra egyáltalán nem. Nyak-vállöve feszes volt. Jelenleg: Dórika szépen, forog, fejét hason és háton is mindkét irányba forgatja, kúszással próbálkozik.

Kezdeti állapot

SZRT

Kinesio Tape

Jelenlegi állapot

Kezdeti státusz: Atinál 5 hónapos korában kezdtük el a kezelést. Nem támasztott ki karjaival, ezért fejét törzsizmokból emelte, amik nagyon feszesek lettek főleg derék tájon. Feszessége akadályozta a forgást. Nem szeretett hason lenni.

Jelenleg: Ati karjaival szépen támaszkodik alkaron, mindkét oldalán keresztül forog, derekán a bőr szépen kiemelhető   

          

Kinesio tape

  

 Kezdeti állapot

                                  

SZRT

 

Jelenlegi állapot

Egyéb felhelyezések az SzRT után:

 

 Hemiplégia (lábfej emelés segítésére)

          

 

Cross tape

 Lábfej korrekció

 
                                                                                                                                                  

                                                                            Trapp Dorottya Zsuzsanna

(A FejlesztőHázzal közreműködve)

A csecsemő normál mozgásfejlődése és eltérések, amelyekre érdemes figyelni

A csecsemő mozgásfejlődése

A vizsgálatok és a kezelések alatt az derült ki számomra, hogy sok szülő nem tudja, hogy hogyan is néz ki a szabályos kúszás, mászás stb. Ezért is gondoltam, hogy összeszedem nagyjából, hogy milyen a szabályos mozgásfejlődés és milyen eltérések jelentkezhetnek. Továbbá azt is próbáltam kiemelni, hogy mik az általános hibák, mikre érdemes figyelni és mikor kell szakemberhez fordulni.

Ebben az évben az egyéni órák mellé már baba, kúszó-mászó, tipegő csoportos tornát is tartottam. Nagyon érdekes volt látni, hogy a hasonló korúak babák, hogyan vitelezik ki az egyes mozgásformákat.

Ha a helyes mozgásfejődést nézzük:

1 hónap: a csecsemő hason fekve átfordítja a fejét

2 hónap: a csecsemő hason fekve átfordítja és emelgeti fejét, pár másodpercig meg is tartja, lábaival aszimmetrikusan rugdal

3. hónap: a csecsemő hason fekve alkarján támaszkodik. Fejét, mellkasát elemeli a földről és meg is tartja. Háton karjaival szimmetrikusan kalimpál, lábaival aszimmetrikusan mozog. Kezeivel játékok után nyúl, de ez inkább ütő mozgás, és a játékot nehezen engedi el

4. hónap: a csecsemő hason fejét magabiztosan emeli és meg is tartja, a fejét 90 fokos szögben tartja, tenyerére illetve öklére támaszkodik és így szemléli a körülötte lévő világot. Ügyetlenül, de megfogja az elé tartott játékot, egyik kezéből a másikba átadja. Előfordul, hogy véletlenül megfordul.

5. hónap: a csecsemő a játékért célirányosan nyúl, megfogja, átadja, elengedi. Hasról hátra illetve hátról hasra forog, mindkét oldalán keresztül

6. hónap: a csecsemő magabiztosan forog mindkét oldalán keresztül hasról hátra és hátról hasra, így gurul a tárgyakért. Előfordul, hogy hátrafelé tolatnak, saját tengelye körül forogva kúszik, de ilyenkor elkezdődhet a kúszás is. Kialakul a teljes tenyértámasz

7. hónap: a csecsemő rutinosan kúszik, emelgeti a fenekét, négykézláb helyzetbe feltolja magát és így hintáztatja magát előre hátra

8. hónap: a csecsemőknél beindul a mászás a közelben lévő tárgyakért, a távolabbiakért inkább kúsznak. Négykézláb helyzetből kiülnek vagy oldalfekvésből tolják fel magukat ülésbe. Tárgyakba kapaszkodva egyes gyerekek állásba húzhatják magukat

9. hónap: a mászás egyre gyorsabbá válik. Egyre több helyen tudják állásba húzni magukat és onnan visszaülni a talajra.

10. hónap: Rutinosan mászik mindenhol és mindenhová. Mindenhol állásba húzzák magukat, álldogálnak

11. hónap: Továbbra is négykézláb közlekednek, felhúzzák magukat állásba. Oldalazva járnak.

12. hónap: Egy-két másodpercig önállóan áll, képes már kapaszkodva, álló helyzetből leguggolni, lehajolni a játékokért

13. hónap: Önállóan áll, egy-két lépést önállósan megtesz

14 hónapos kórtól felfele indul az önálló járás

Ez a tankönyvi forma, de minden gyermek más és más, ezért egyéni eltérések lehetnek, én az 1 hónap elcsúszást még nem tartom kórosnak. A feszes illetve laza babák mozgásfejlődése is elcsúszik általában, de szépen rendeződni szokott. Főként a szülők szoktak ezen aggódni, hogy mit mikor kell csinálnia a gyermeküknek és ezen akár versengeni. Fontosnak tartom, hogy a szülő tisztában legyen azzal, hogy körülbelül a gyermekének mit mikor kell csinálni, és ha valami eltér a normálistól, akkor szakemberhez forduljon. De a mozgásfejlődés nem verseny.

 „Ha a mozgásban lemaradás van, az a későbbiekben inkább egy megjelenése más problémának, úgy értem, egy adott funkció nehézsége abból is látszik, hogy a mozgásban lemaradás tapasztalható. Amennyire lehet, érdemes segíteni azzal a babát, ha motiváljuk, mozgatjuk, tornáztatjuk picit, de semmit sem szabad erőltetni.”

1-5 hónapos kor:

Fejemelés Hason:

Születés után nagyon fontos, hogy a csecsemő „ne tartsa a fejét”, karban tartva rá kell simulnia szüleik testére, ellenkező esetben a nyak-vállövi izomzat feszességére következtethetünk.

Az előzőekben leírt normál fejlődést követve van olyan, hogy a csecsemő nem emeli a fejét, ez következhet abból, hogy a nyakizmai nem elég erősek (hipotónok), illetve a támaszkodás nem a megfelelő.

Fejtartás:

Normál esetben a gyermeknek mindkét irányba egyformán kell fordulni a fejének. Például, ha háton fekszik, és játékot csörgetünk a feje fölött jobbra majd balra, mindkét irányba egyformán fordítja el a fejét. Hason is igaz ez, azzal lehet igazolni, hogy a gyermekünk mindkét oldalra le tudja tenni a fejét és akár tud így is aludni. Ha csak egyik megy csak a fordítás. akkor érdemes szakemberhez fordulni.

„Kiflizés”, ferde nyaktartás, dongaláb

Gyakorta előfordul az is, hogy a baba rosszul fekszik az anyaméhben és ennek következményeként kialakulhat kiflizés, ferde nyaktartás, szélfútta és dongaláb.

Ezen problémák. esetén mindenképp érdemes terapeutához fordulni.

Szopás:

Sok csecsemő születést követően nem tud szopni, illetve születés után csak keveset szopik. Több okból is adódhat ez, lehet, hogy a szopóreflex nem elég erős, rossz a szopási technika. Továbbá a száj és szájkörüli izmok lazasága vagy pont ellentéte a feszessége okozza, azt hogy a gyermek nem szopik. Szerencsére már erre is van megoldás pl.: arc, szájmasszázs. Ebben az esetben is érdemes szakember segítségét kérni.

Támaszkodás:

Normál esetben a gyermek először alkaron támaszkodik, mindkét karján egyformán eloszlatva súlyát, így lehetséges, hogy fejét tudja emelni, később kialakul a teljes tenyértámasz.

Előfordulhat, hogy:

-          a gyermek nem használja a kezét támasztásra

(lehetnek a karok hason a törzs mellett nyújtva, oldalt mintha repülőzne, lehet a földön is, csak nem tesz rá súlyt)

-          a gyermek támaszkodik, de túl széles alapon

-          csak egyik kezén támaszkodik alkaron ez a támasz kar, másik nyújtva általában oldalra támaszt, ez az ügyesebb kéz 

Ha gyermekünk nem támaszkodik, akkor a fejét törzsizomból tartja, ez hosszútávon a hátizmok feszességéhez vezethet illetve a lapockazáró izmok is érintettek lehetnek. Ezen izmok feszessége akadályozhatják a gyermek mozgásfejlődését.

Támaszkodás nélkül a fejkontroll sem tud megfelelően fejlődni, hamar elfárad gyermekünk hason és sírni kezd.  

Sok hasznos feladat van, amivel tudjuk a fejtartást és a támaszt erősíteni, ezeket a szakemberek betanítják a szülőnek és otthon tudják gyakorolni.

A forgás

A forgást a csecsemő két féleképpen oldhatja meg:

•         Az egyik, hogy csípőből indítja a forgást és ezt követi a törzs és a fej.

•         A másik variáció, hogy a fejjel indítja a mozgást, és azt követi a törzs és a csípő.

Előfordul, hogy a kar a törzs alá szorul, és utólag húzzák ki a baba, vagy nagy lendülettel átfordul rajta.

Előfordulhat:

-          csak az egyik oldalán keresztül fordul hátról hasra illetve hasról hátra (ilyenkor lehet, hogy az az oldal, amin átfordul az feszesebb, és a másik oldal lazább)

-           csak hasról hátra forog

-          csak hátról hasra forog (ilyenkor lehet, hogy a gyermek túlságosan homorít, és ezért nem forog a hasáról a hátára)

Érdemes még megemlíteni, hogy a pici baba (2-4 hónapos) korban is alkalmanként megfordul. Ez teljesen normális, de ez még nem a tudatos forgás.

Az is előfordul, hogy a baba (0-3 hónapos) sokat fordulnak csak hasról hátra, ennek az lehet az oka, hogy homorítanak (feszítik magukat hátra). Ilyen esetekben érdemes szakemberhez fordulni.

Kúszás:

A kúszásnak nagy jelentősége van a gyermek életében, hisz ez az első olyan mozgásforma, amivel létrejön a két agyfélteke között a kapcsolat. Az a szabályos, ha a jobb kar-bal láb illetve a bal kar- jobb láb dolgozik egyszerre. Ezt nevezzük alternáló kúszásnak. Ez az a mozgásforma, amire nagyon sok variációt láttam a babáktól

Sokszor előfordul:

     - páros kézzel kúszás, lábhasználat nincs -  "fókázik"

     - lábbal rúgja magát előre a baba, kézhasználat nincs                    

     - két kar egyszerre húz, csak egyik láb rúg

     - csak jobb kar-bal láb használatával kúszik

     - csak bal kar-jobb láb használatával kúszik

     - tolat hátrafelé

     - saját tengelye körül forogva kúszik

     - nincs egyáltalán kúszás

•         Van olyan, hogy a gyermek az elején nem kúszik szabályosan, de ahogy megy az idő és gyakorolja, bejön a helyes mozgásforma.

•         Ha a gyermek régóta kúszik szabálytalanul és gyorsan műveli ezt a mozgást, akkor valószínű, hogy ez így is marad.

•      Nagy súlyú, "hurkás" babánál is kimaradhat a kúszás, mert a végtagjaik nem elég erősek ahhoz, hogy ekkora súlyt elmozdítsanak. Előfordul ilyenkor, hogy csak mászik a baba, és utána szépen rendben megy a mozgásfejlődés. Fontos, hogy sokat kell mászni ilyen esetben és később 3-4 éves korban tudatosan megtanítsuk a kúszást.

•   Hypoton (laza) babáknál is kimaradhat a kúszás, hisz a kar gyenge a kúszáshoz, de tapasztalataim szerint, gyakorlással nagy valószínűséggel behozható ez a mozgás.

•         Hyperton (feszes) babák kihagyhatják a kúszást és egyből a négykézláb helyzetet gyakorolják.

A szülők sokszor teszik fel azt a kérdést, hogy mi van, ha kimarad vagy nem szabályos a kúszás, később lesz-e tanulási nehézsége a gyermeknek?

„A csecsemőkori mozgások hosszú távú meghatározói a gyermek fejlődésének. Például a kúszás és mászás időszakában alakulnak ki a keresztmozgások, amivel a két agyfélteke közötti hídban sejtkapcsolódások jönnek létre,- ez borzasztó komplex módon hat a gyermekre. Ha ez a szakasz kimarad, vagy késik, vagy nem "mintaszerű", természetesen akkor is alakulnak sejtkapcsolatok, csak az agy hálózottsága nem olyan sűrű, mint ellenkező esetben. Ez pedig később majdhogynem visszahozhatatlan, pedig sok-sok más közt a tanulási képességeket is alakítja.”

Úgy gondolom az a legjobb, ha a gyermekünk kúszik és mászik is szabályosan. Ha nem kúszik, akkor a szabályos mászást nagyon sokáig kell gyakorolnia, illetve később meg kell őt tanítani, hogy hogyan kell kúszni szabályosan. Előre nem lehet megmondani, hogy lesz-e tanulási nehézsége a gyermeknek, de ennek a valószínűségét csökkenthetjük, ha megtanítjuk neki az előzőleg kimaradt kúszást. Tehát nagyon fontos, hogy szabályosan kússzon vagy másszon gyermekünk.

Mászás

A mászás szintén kulcsfontosságú a két agyfélteke közötti kapcsolat kialakítására, megerősítésére.

A klasszikus mászási póz fejlődése a térdeken és a kezeken való egyensúlyozási képesség elsajátításával indul. A helyváltoztatáson túl a mászás jó testgyakorlás is, mely éppen azokat az izmokat erősíti, melyek a járáshoz lesznek majd szükségesek.

A négykézláb helyzet felvételével indul a mászás. Többféleképp lehet felvenni a négykézláb helyzetet pl.:

- ülésből veszi fel a négykézláb helyzetet

- hasalásból kinyomja magát és lábait maga alá húzza

Ezután megfigyelhető a csecsemőnél a "kutyázás", ez a mászás előfutára. Ilyenkor a baba előre-hátra mozog (hintázik), vagyis a testsúlyát a kezeire viszi utána pedig a lábaira, ezzel is erősítve végtagjait. Eleinte csak egy-két mászó mozdulatot tesz és utána visszamegy kúszásba. Illetve jellemző az is, hogy a közelebbi játékokért mászik, viszont a távolabbi játékokért a jól begyakorolt kúszást választja.

Előfordulhat:

- Lábak mászó pozícióban, a karok még nincsenek teljesen nyújtva, hanem alkartámaszban és így halad a baba előre (karok még gyengék a teljes tenyértámaszhoz)

- Kezek ökölben, így mászik a baba (Lehet rossz szokás, fennmaradt primitív reflex, illetve feszes csukló)

- " pattogó" mászás (a gyermek hiperszenzitiv, furcsa neki a különböző anyagok érintése, és felkapkodja gyorsan a kezét és térdeit)

- "Medvézés": karok teljes tenyértámaszban, a lábak nem térden támaszkodnak, hanem teljesen nyújtva vannak, a popsi az égben és így halad előre a baba

- kihagyja a mászást

Ülés:

Magabiztosan önállóan, támaszték nélkül (kezek sem támaszkodnak a földön) 10 hónaposan képes ülni a baba, de ez sem kőbevésett szabály, mert az önálló ülés összefügg azzal, hogy a baba mennyi ideig kúszott és mászott előtte. Itt már fontos, hogy a babának kifejlett legyen a fej és törzskontrollja illetve az egyensúlya is valamilyen szinten. 6-7 hónaposan a baba már tud úgy ülni, hogy a kezein támaszkodni.

- legtöbb esetben a csecsemő a négykézláb helyzetből szokott kiülni, és onnan helyezkedik szabályos ülésbe

- előfordul olyan is, hogy oldalt fekszik a baba (római pózban) és innen tolja fel magát kezei segítségével ülésbe.

- laza babánál az ízületi lazaság miatt az is egy lehetőség, hogy hason a lábaikat oldalra kiteszi terpeszbe és kezeivel feltolja magát

Fontos:

- a babát nem ültetjük stabil felületen mindaddig, amíg ő maga ki nem ül. Ilyenkor még a gerince nem elég fejlett a stabil üléshez, fej és törzs izmai sem elég erősek ehhez a pozícióhoz. Nem érdemes kitámasztani őket párnákkal sem.

- arra is érdemes figyelnünk, hogy a baba ne üljön be a két lába közé, hanem "Z" ülésben, törökülésben vagy párhozamos lábakkal üljön.

- az is előfordul, hogy magától ül fel a csecsemő, de a háta még nagyon görnyedt, ez a hátizmok gyengeségére utal. Nem kell megijedni ettől a jelenségtől, mert a baba háta folyamatosan meg fog erősödni és szépen egyenes háttal fog majd ülni.

- ha túl sokat ültetjük a csecsemőt, az jelentősen lassíthatja a mozgásfejlődését is, hiszen ülve remekül elfoglalja magát a nézelődéssel, játékkal, és ez nem ösztönzi helyváltoztatásra.

- sokszor előkerülő kérdés, hogy baj-e ha a gyermek beül a lábai közé. Általában laza izomtónusú babánál fordul ez elő. Ez a pozíció nem jó gyermekünknek, nagyon kicsavarja a csípő ízületet és azt szoktam ajánlani, hogy korrigáljuk gyermekünknél, ha azt vesszük észre, hogy így „W”-ben ül. Ülhet nyújtott ülésben, Z ülésben, törökülésben.

Térdelés:

Normál helyzetben a gyermek négykézláb helyzetből térdel fel, és onnan húzza magát fel állásba, de van olyan is, hogy kimarad a mászás és kúszó pozícióból kapaszkodik fel.

Felállás/Oldalazva járás:

Gyermekünk, mikor feláll, még nagyon ingatag, egyensúlya még fejletlen. Sokszor merül fel az a kérdés, hogy segítsünk-e gyerekünknek felállni. Gyógytornászként én mindenképp azt javaslom, hogy saját maga csináljon mindent, mi ne segítsük a felállást, hisz fontos, hogy önerejéből erősödjön.

Álláskor megfigyelhetjük:

-          a gyermek terpeszben széles alapon áll (ez normális dolog, hisz az egyensúlya még éretlen a babának, és szélesebb alapon könnyebb állni)

-          A gyermek lábfejei kifele állnak (az előbb leírtak erre is vonatkoznak)

-          Bedőlő boka (eleinte ez nem probléma, de ha az idő előrehaladtával nem javul, érdemes szakember véleményét kikérni

-          karmoló lábujj (kapaszkodó reflex maradványa, bizonytalan az egyensúly és a lábujjak ezért kapaszkodnak)

Fontos, hogy az előbb leírt dolgoknak napról-napra, hétről- hétre változniuk kell, ahogy a baba egyre többet gyakorolja (csökken a terpesz mérete, a lábak is középhelyzetbe rendeződik, a boka egyre kevésbé dől be, a lábujjak kinyúlnak). Ahhoz hogy a baba elinduljon ahhoz az előbb felsoroltak mellett az egyensúlynak is sokat kell fejlődnie.

Előfordul:

-        -  a baba sokat álldogál lábujjhegyen

-          -csak az egyik lábára terhel

Ezek is változhatnak, ha nem érdemes szakemberhez fordulni

Járás előtti alternatívák:

-          - két térden járás

-         -  fél térden csúszva halad előre és egyik karjával letámaszt a földre

Járás:

Amikor gyermekünk elkezd járni, eleinte kisebb távokat (pár lépés) majd egyre nagyobbakat tesz meg. Egyensúlya ilyenkor még nagyon ingatag, sokszor elesik. Karjai az elején könyökben hajlítva, felemelve, mint egy kis madárszárny, ezzel is az egyensúlyozást könnyíti.

Megfigyelhetjük, hogy a baba a járás kezdetén nem tud még egyedül (kapaszkodás nélkül) felállni, ez is változni fog és mihelyst fejlődik az egyensúly, akkor szépen önállóan áll majd fel egyedül.

Összegezve elmondhatjuk, hogy minden csecsemő mozgásfejlődése különböző. Nagyon sokszínű megoldásokat láthatunk egyes mozgásforma kivitelezésénél. Fontos a szülőnek figyelnie gyermekét, és ha különbséget észlel, érdemes szakemberrel konzultálni (gyógytornász, konduktor, szomatopedagógus, orvos stb). Minden eltérésnek oka van, ezek nem állandó dolgok, megfelelő szaktudással és a szülő bevonásával lehet változtatni rajtuk.

Gelencsér-Trapp Dorottya
Trappsifüles Mozgás- és Készségfejlesztő Központ

Kérdés esetén forduljanak bizalommal a Trappsifüles Mozgás- és Készségfejlesztő Központhoz
http://trappsifules.hu/kapcsolat/

Első cipő

Nagyon fontos kérdés, hogy vajon milyen cipőt hordjon gyermekünk. Egyre több és számomra furcsább dolgot tanácsolnak szakemberek a szülőknek, gondolok itt a supinált és haránt emeléses cipőkre illetve ezek társaira, mint első cipő.

Lábainkat alapvetően nem talajra illetve cipőbe találták ki. A föld egyenetlenségein kéne kéne járnunk mezítláb, így erősítve izmainkat, melyek boltozatainkat tartják.

Lábunkat három boltozat tartja, erre nehezedik súlyunk. Normál esetben 3 ponton kéne támaszkodnunk, de ilyen szabályos terhelést ritkán lehet megfigyelni.

A csecsemőknél még nincs boltozat, ez abból is látszik, hogy lábacskájuk párnás és puha. 

Amikor gyermekünk elkezd járni, ezzel egyidejűleg kezd el alakulni lábboltozata illetve a boka körüli izmok is ekkor kezdenek el megerősödni. Ilyenkor semmilyen támasztékot nem javaslok, hisz itt a fő feladat az erősödés, fejlődés. Normál izomtónus esetén bőrtalpú vagy tapadós zoknit ajánlok.

Más a helyzet ha valakinek már ilyenkor nagyon bedől a bokája (pl. hipotónia=lazaság esetén), mert akkor első körben magas szárú cipőt ajánlok belső korrekció nélkül: (pl Elefanten cipő)

Amennyiben ezek után sem javul a helyzet, akkor érdemes supinált cipővel próbálkozni, nem kell egyből ilyen cipőt adni gyermekünkre.
Más témakörbe tartoznak a lúdtalpbetétek, illetve korrigáló betétek.

Ha bizonytalanok vagyunk magunkban érdemes megmutatni egy szakembernek gyermekünk lábát, mert így reális véleményt kaphatunk és nem kell hezitálnunk, hogy milyen cipőt is vegyünk.

Későbbiekben nagyon fontos, hogy rugalmas talpa legyen a cipőnek, hogy a gördülést amennyire lehetséges megtartsuk.

Gyermekünk lábizmait úgy edzhetjük a legjobban kicsi korban, ha különböző felületeken, egyenetlen talajon járatjuk, egy lábon állunk stb.
Később lúdtalptornával és különböző eszközökkel erősíthetjük az izmainkat: