Karsai Zétény SDR esettanulmány

Karsai Zétény története

Karsai Zétény 2007. július 4-én született császármetszéssel, 3600 grammal a 35. gesztációs hétre, 9/9-es Apgár értékkel. Az orvosok a vércukor szintjét nem tudták beállítani, emiatt központi idegrendszeri sérülést szenvedett, mely a mozgásközpontját érintette. Ez egy izomtónus eloszlási zavart eredményezett, ami azt jelenti, hogy izmai túl feszesek (hypertónia), melyek Zétit nem csak a járásban, hanem más mozgásformákban, így pl.: forgás, mászás, ülés, illetve az önellátásban is akadályozzák.

Zéti családja úgy döntött, hogy elutaznak St. Louisba, és belevágnak egy komoly műtétbe, aminek a neve Selectiv Dorsal Rhizotomy (SDR)[1].

Ezen eljárásnak köszönhetően a feszesség redukálódik a karokban, jelentősen csökken a csípőben, és az alsó végtagokban. Ennek következményeként a lábak és a csípő mozgása szabadabbá válik, és talán egyszer önállóan meg is tanul járni, vagyis lehetőséget kap arra, hogy megkezdjen egy önállóbb, másoktól függetlenebb életet.

Kolléganőimmel arra gondoltunk, hogy nagyon érdekes lenne, összehasonlítani és írásba foglalni Zétény műtét előtti, és utáni állapotát, hisz mindezt nyomon követtük a Fejlesztőházban, a Nemzetközi Pető Intézetben, a Gézengúz Alapítványban és a Vizes Nyolcas Uszodában.

A Fejlesztőházban az első vizsgálat során- még a műtétet megelőzően – megállapításra került a gyermek jobb oldali érintettsége, mely a taktilis ingerekre is (nyomás, simítás) fokozottan érzékeny volt.

A beavatkozás előtti vizsgálatokon ezen kívül megállapították, hogy:

• A fej helyzete a törzshöz képest „előrébb” helyezkedik el (protractio), a vállöv előre-felfele húzódik (elevatio, protractio) és a hát domború (kyphosis).
• A felső végtagi funkciók főként jobb oldalra akadályozottak, ezek mind a finommanipulációban, mind a nagymozgásokban megmutatkoznak. Ebből kifolyólag jobb kezét kevésbé preferálja, főként bal kézét használja, illetve a jobb könyök nyújtása és a csukló hátrafeszítése még korlátozottabb, mint a bal oldalon.

• Medencéje minden testhelyzetben aszimmetrikus, a jobb csípőlapát felfele húzódik (elevatio), rotálódik és a jobb térde kifejezetten fordul befelé.
• A csípőhorpaszizom (m. iliopsoas) feszessége miatt, a normális hason fekvés sem kivitelezhető, medencéjét nem tudja lent tartani, feneke az égbe emelkedik.
• Járás és állás közben a törzse előre dől, csípője állandó hajlított helyzetben van.
• Jobb térdét önállóan nem tudja teljesen kinyújtani (flexiós contractura), passzívan igaz nyújtható, de fájdalmas.

A hely- és helyzetváltoztatás is nehezebb volt korábban Zéti számára.

• Önállóan tudott megfordulni, mindkét irányba, de a vállöv, a csípő és a lábak feszessége miatt, karjait nehezen nyújtotta előre és felfelé, lábai gyakran kereszteződtek, vagyis ezek a tényezők nehezítették a mozgást.
• A négykézláb helyzetet önállóan felvette, de nem szabályosan: karjai, csuklója és ujjai spontán hajlított helyzetűek voltak (csak kérésre nyújtotta karjait és ujjait, valamint igazította ki csuklója helyzetét). Térdei összefeszültek, a lábszárak kifele fordultak. Testsúlyát inkább csípőjére, mintsem felső végtagjaira helyezte, illetve jobb oldalára kevésbé támaszkodott.
• Spontán szituációban inkább „nyuszi ugrásban” közlekedett, kérésre váltott kézzel-lábbal (alternálva) mászott.
• Jellemzően lábai között ült, domború háttal (kyphosis), jobb kezét kevésbé használta kitámasztásra. Törökülésben eldőlt, Z ülésben képtelen volt megülni. Támaszték nélkül pl.: padon ülve a testsúly nem volt középen, jobbra dőlt, háta domború (kyphosis), kezei hajlított helyzetűek voltak, nem támaszkodott.
• Térdelő helyzetből, bordásfalba kapaszkodva, főleg karjaival húzta fel magát álló helyzetbe, lábait alig használta.
• Kapaszkodva megállt, könyökei hajlított helyzetben voltak, jobb csípőlapát feljebb helyezkedett el (elevatio), jobb térdét hajlítva (flexio) és befele fordulva (berotatio) tartotta, sarkát nem tudta letenni. Önállóan, támaszték nélkül egyáltalán nem tudott állni.

• Járókerettel szobatávon önállóan közlekedett, minimális felügyelet mellett. A csípő állandó hajlított helyzete miatt, járás közben a feje, és a felső teste előre dőlt (protractio, kyphosis). Vállai felhúzva, előrefeszülve (elevatio, protractio, adductio), könyökei hajlított (flexio) helyzetűek voltak. Az adduktorok, vagyis a láb közelítő izmainak feszessége miatt, lábai kereszteződtek, befele fordultak, valamint sarkait nem tudta letenni. Járása hosszú és rövid távon is korrekciót, és/vagy felügyeletet igényelt.

   A műtétet 2012. október 25-én végezték el kiegészítő ortopédiai műtétekkel együtt (adductor tenotómia, Achilles tenotómia). A műtéteket 6 hét rehabilitáció követte, Amerikában.

 A műtétet és a rehabilitációt követően visszatértek Magyarországra, ekkor találkoztunk újra Zétivel.

Az operáció után a fokozott tónus testszerte csökkent, és javult a felső végtagok finom- és nagy motoros mozgása, valamint jelentősen csökkent a feszesség (spazmus) a csípő és az alsó végtag izmaiban.

Az itthoni rehabilitáció azonnal elkezdődött, hiszen számos funkció „elveszett”, melyet a feszességével (spazmusával) élve tanult meg megoldani. Ilyenek voltak pl.: felülés- lefekvés (talajon, háton fekvő helyzetből), mászás, földről székre/ zsámolyra való felülés, illetve vissza kerülés a talajra, magas térdelés, és annak megtartása, kapaszkodva felállás, kétoldali támasszal való állás, illetve ebben a helyzetben, a láb előre lendítése- visszalépés.

A hazatérés után újabb célkitűzések következhettek. Ezen célok elérésének érdekében, a műtét után rögtön blokkterápiát (Szinergetikus Reflexterápia= SZRT[2]) kapott, mert a rövidült izmok a műtét hatására nyújthatók lettek. A Fejlesztőházban és a Pető Intézetben elkezdte újra megtanulni az önellátási, és a fentiekben felsorolt mozgásos „feladatok” megoldását.

Zétény fejlesztése a blokk terápiát (SZRT) követően, heti 4 órában a Fejlesztőházban, illetve napi rendszerességgel a Pető Intézet óvodai csoportjában valamint a Vizes nyolcas Uszodában Norbi bácsival folytatódott. Az izmok nyújtása és a funkciók újra tanulása mellett, előtérbe került az izomerő fejlesztése, az izmok erősítése, illetve a járás tanulása is.

Ezen terápiák, és fejlesztések hatására, másfél évvel a műtét után a következő funkciók javultak, illetve indultak fejlődésnek:

• Jobb kezével aktívabban manipulál, pólót és szandált ügyesebben felveszi. Bal kezével szebben rajzol, vonalon belül színez, nyomtatott betűkkel ír.
• Fordulás közben a lábak már nem keresztezik egymást, a vállöv pedig kevésbé akadályozza a mozdulatsor kivitelezésében.
• Egyedül felül, bal kezével tolja fel magát, kis mértékben jobb kezét is használja.
• Stabilan, egyenes háttal ül, már nem a keresztcsontján (sacrum). Z ülés, törökülés és nyújtott ülés is kivitelezhető, semmilyen támaszték nem szükséges, kezeire ügyesebben támaszkodik.

• Négykézláb helyzet felvétele, és megtartása könnyebbé, a mászás pedig szabályosabbá vált. A könyök és az ujjak nyújtása automatikusabb.
• Bordásfalba kapaszkodva zsámolyról, vagy puha szivacsról feláll és leül, tükörnél kis segítséggel ugyanezt megteszi. Támadóállásból kapaszkodva feláll.
• Falnak háttal önállóan megáll, medencéje szimmetrikusabb, bal térde teljesen nyújtott, jobb enyhén hajlított, sarkai a földön. Ebben a pozícióban két kézzel labdázik.

• Bordásfalba kapaszkodva és segédeszközzel segítség nélkül szebben áll, karjai nyújtottak, sarkai az alapon.
• Kétoldali támasszal mindkét lábát képes előre lendíteni, labdát ügyesebben elrúgja.
• Járókerettel önállóan áll, hátul húzós, illetve elől tolós kerettel hosszabb ideig tempósan jár, háta egyenesebb, lábait nyújtja, sarka végig a földön marad.

• Háromágú bottal szóban segítve, felügyelet mellett szobatávon önállóan jár. Karjai hajlított helyzetűek, törzse előre dől, de a járástanulás folyamata gyors fejlődést mutat, mind a járásritmusát, mind a járás minőségét tekintve.

• Pár másodpercig önállóan, segítség nélkül megáll. Csípője enyhén jobbra billen, a jobb térd nyújtását szóban kérni szükséges.

Egyértelműen megállapítható, hogy Zétény állapota sokat javult a műtét után eltelt 1,5 évben. Fontos     megjegyezni azt is, hogy ez idő alatt a gyermek komplex rehabilitációban részesült, ami azt jelentette, hogy az egész napos fejlesztést kiegészítve kapott: úszást, Pfaffenrot-féle manuális terápiát, konduktív fejlesztést, gyógytornát. Ezen terápiák nélkül a műtét utáni fejlődése nem lenne ilyen mértékű és minőségű.

Szükségesnek tartjuk a további célkitűzéseket, melyek tartalmazzák a hát, és a vállöv izomzatának lazítását, valamint a mozgásfunkciók minőségének javítását, és nem utolsó sorban járáskép fejlesztését is. Ezeket a már fent is leírt blokkokkal, és heti négy intenzív órával (mely magába foglal heti két Pfaffenrot-féle Szinergetikus Reflexterápiát és, két aktív mozgásos foglalkozást [gyógytorna konduktív fejlesztés]) szeretnénk megvalósítani az Újbudai Fejlesztő Házban. Későbbiekben pedig az önálló állás, járás indításakor, Szenzoros Integrációs Terápiát (SZIT)[3]- az egyensúly fejlesztésére, és az idegrendszeri érés javítására terveztünk/ javasolunk. A következő nagyon intenzív terápiás heteket a nyári táborainkban tervezzük, ahol már SZIT-et is fog kapni.

• Ezen terápiákkal és fejlesztésekkel valósulhat meg, hogy Zétény önállóbb, függetlenebb életet élhessen, és válthatja valóra nagy álmát, hogy „Amerika Kapitányként” bejárhassa az egész világot.

Zéti műtét előtti- és utáni járását a következő kisfilm örökíti meg:

http://www.youtube.com/watch?v=ghGdbjRp5zk

( írta: Trapp Dorottya Zsuzsanna, Gevicser Anna, Bősenbacher Tímea )

---

[1]          Az SDR eljárás maga azoknak az érzékelési idegrostoknak az elvágását jelenti, melyek az izmokból vezetnek és belépnek a gerincvelőbe. 

                Az operáció során az idegsebész 3-5 szálas csoportokká választ szét minden egyes háti ideggyököt, és minden ilyen idegszál csoportot elektromosan ingerel. Az izmokból az alsó végtagokba irányuló elektromiográfiás (EMG) válaszokat figyelve a sebészcsapat megállapítja, mely idegszál csoport okozza a spaszticitást, feszességet. A rendellenesen működő idegszálcsoportokat elvágják, a megfelelően működő szálak érintetlenül hagyása mellett és ez csökkenti az izomból érkező üzeneteket, melynek hatására a gerincvelőben lévő idegcellák működése kiegyensúlyozottabbá válik, ezáltal csökkentve a feszességet (spaszticitást).

                Forrás: http://trappdorkatorna.blogspot.hu/search/label/SDR%203.

[2]          Dr. Pfaffenrot elsősorban mozgásfejlődésükben elmaradt gyermekeknek és központi idegrendszeri sérülteknek fejlesztette ki a módszert, melyeknek egyik legfőbb tünete az izomtónus eloszlási zavara.

                A Pfaffenrot-féle manuális terápia, más néven szinergetikus reflexterápia, különböző fogások és nyomáspontok ingerlésének együttes hatásán alapul. A terápia a miofaszciális technika, ami a bőr alatti szövetek ingerlése, melyet a bőr finom elfordításával érünk el, az akupresszúra, fej-, kéz-, láb-reflexmasszázs, a kiropraktika, és az oszteopátia elemeit használja. A módszer kifejlesztője a terápiát blokkszerűen, napi kezelésekkel ajánlja.

      Forrás: http://www.fejlesztohaz.hu/cikkarchivum/a_pfaffenrot_manualterapia.html

[3]    A szenzoros integráció egy neurológiai folyamat, mely a testünk és a környezetünk ingereit/érzeteit rendezi, és lehetővé teszi, hogy testünket az aktuális helyzetnek megfelelően tudjuk használni. az érzékelés öt területét használjuk. A látást, hallást, szaglást, ízlelést, és tapintást. Azt azonban kevesen tudják, hogy az idegrendszerünk a mozgást, nehézségi erőt és a testhelyzetet is érzékeli. Az érzékszervek különböző információkat hordoznak, melyek integrálódnak, és a részekből egész válik. Ezen egész segítségével tudunk a helyzetváltozásokra gyorsan és megfelelő módon reagálni. A szenzoros integrációs terápia ezeknek az érzékelési folyamatoknak a problémáit javítja. Három kifejezetten hangsúlyos terület van a terápiában: vesztibuláris, taktilis és proprioceptív.

           Forrás: http://fejlesztohaz.hu/cikkarchivum/ayresterapiak.html

A borostyánnyaklánc és a fogzás

Mostanában elég sok szülő fordul hozzám azzal a kérdéssel, hogy mit gondolok a borostyánnyaklánról. Segít-e a szorongás és a fájdalom (főként fogzási) csökkentését, illetve hogy milyen elven fejti ki hatását, és hogy nem veszélyes-e?

Sok cikket olvastam és sok édesanya tapasztalatai hallgattam meg ebben a témakörben.

Az első és legfontosabb kérdés az, hogy miért van nyugtató hatása a borostyán viselésének a fogzó gyermekeknél. Továbbá az, hogy igaz-e az állítás miszerint a bőrrel érintkezve testhő hatására illóolajok szabadulnak fel a borostyánból és ezek ott felszívódnak és a véráramba jutnak.

Régen csak a tengerhullámai által partra vetett borostyánkő került a kereskedelembe, ma már szintetikus módon, laboratóriumokban, vegyszerekből könnyedén előállítható. Nem tudom, de ezek alapján valószínűleg 4000 ft-os áron nem a Balti tengerből származó  és évezredek alatt megeményedett növényi gyantát ( hisz ez a borostyánkő) adják el nekünk.

A természetes borostyán összetevői között megtalálható a borostyánkősav, de illóolaj azonban egyáltalán nincs benne. Fontos tény, hogy nem ismerünk olyan illóolajat, amely a bőrön keresztül felszívódna.

Egy másik állítás, hogy a borostyánnak elektromágneses aktivitása van és jelentős mennyiségű organikus, tisztán természetes energiát termel.

Az tény, hogy a borostyán dörzsölés hatására valóban elektromos lesz, de több műanyag is rendelkezik hasonló tulajdonsággal, de az hogy a borostyán organikus energiát termel az tudományos nonszensz.

Állítólag az 1930-as, ’40-es években biokémikusok felfedezték, hogy a borostyánkősav egy aminosav, mely a test minden sejtjében termelődik, mely képes hatni az aerob légzésre, és részt vesz a citromsav vagy Krebs-ciklusban. Így alakulnak át a szénhidrátok, a zsírok és a fehérjék energiává.

A borostyánkősav nem aminosav, de az igaz, hogy az emberi sejtek anyagcseréjében részt vevő, a citromsavciklusban képződő fontos vegyület. Mindenképpen végbemegy a szervezetben, nem szükséges hozzá a nyaklánc.

Azt is szem előtt kell tartanunk, hogy a gyermek nyakába nyakláncot tenni veszélyes, mert elszoríthatja a nyakat és szakadás esetén a borostyánszem könnyen lenyelhető illetve beszippantható.

Ezek alapján szerintem egyértelmű a borostyánnyaklánc hatásossága, de ennek ellenére sok anyuka állítja, hogy ez igen is jó.

Nem szeretnék senkit meggyőzni, sem eltántorítani, de személyes véleményem szerint én egy rágókát adnék a gyermek kezébe és kenném az ínyét Dologel-el vagy 2 éves kortól Gingisollal.

Bővebben: 

http://www.szuloklapja.hu/hirek-erdekessegek/2398/borostyannyaklanc-tenyleg-segit-a-fogzasnal-szakerto-valaszol.html